Nézz meg jól minden utat. Próbáld ezt olyan gyakran csinálni, amilyen gyakran csak szükséges. Aztán tégy fel magadnak – és csakis magadnak, egy kérdést. Ez olyan kérdés, amit csak nagyon öreg ember tesz fel magának.
Jótevőm egyszer beszélt erről velem, amikor még fiatal voltam és vérem még zabolátlan volt ahhoz, hogy megérthessem. Most már értem. Elmondom neked, így hangzik: „Van szív ebben az útban?”
Minden út egyforma, sehová sem vezetnek. (Ne felejtsd el, csak egy vándor vagy az úton.) Vannak olyan utak, amelyek bokrokon keresztül vagy éppen a bokorba vezetnek. Elmondhatom az életemről, hogy hosszú-hosszú utat bejártam, de még nem érkeztem meg sehová sem. Ma már van jelentése számomra jótevőm kérdésének: „Van szív ebben az útban?”
Ha van benne szív, akkor jó út, ha nincs, akkor haszontalan. Az egyik úton csupa öröm utazni és ameddig követed, egy vagy vele. A másik úton elátkozod életed. Az egyik erőssé tesz, a másik elgyengít. Ezért, mielőtt elindulsz egy úton, tedd fel magadnak a kérdést: „Van szív ebben az útban?”
- Carlos Castaneda -
