2010. április 4., vasárnap

csönd van

A nap kigyulladt vonata elrobogott

Egykedvü küszöböm előtt.

Eredj csak
A te lábaid nyoma Nem fáj már néki többé.

Csönd van
Csak egy csobbanás:
Kövér halamat visszaadom a folyónak
Egy surranás:
Gyönge madaram visszaadom a mezőnek
Eredj csak
Elfedezi megcsorbult levelét
A virág.

Látod?
Már esteledik.

(József Attila)